Tavaszköszöntő

Hej regö-rejtem, sosem felejtem

a napnak ragyogását,

a holdnak lángolását,

a csillagok világát!

Hej regö-rejtem, sosem felejtem

a szél zúgó szavát,

a patak fényes aranyát,

felzengő tavasz dalát!

Én kimenék hegyre,

lenézek a völgybe,

ott van látom, iszik,

csodafiú-szarvas.

Homlokán fényes nap,

ág-bogán csillagok,

(gyúlatlan gyulladnak)

oldalán égi hold.

Gyúlatlan gyulladnak

meg sosem hervadnak,

patak, melyből iszik,

aranyra változik.

Lábnyoma merre tart,

zöld mezők ébrednek,

sziklák vizet adnak,

virágok élednek.

Hej regö-rejtem, sosem felejtem

a napnak ragyogását,

a holdnak lángolását,

a csillagok világát!

Hej regö-rejtem, sosem felejtem

a szél zúgó szavát,

a patak fényes aranyát,

felzengő tavasz dalát!

Hej regö-rejtem, sosem felejtem

a napnak ragyogását,

a holdnak lángolását,

a csillagok világát!

Hej regö-rejtem, sosem felejtem

a szél zúgó szavát,

a patak fényes aranyát,

felzengő tavasz dalát!

Hej regö-rejtem, sosem felejtem

a napnak ragyogását,

a holdnak lángolását,

a csillagok világát!

Hej regö-rejtem, sosem felejtem

a szél zúgó szavát,

a patak fényes aranyát,

felzengő tavasz dalát!